RSI (Relative strength index)

Az RSI az egyik legnépszerűbb momentum indikátor. Tulajdonképpen az ROC továbbfejlesztésének tekinthető, mivel megoldást ad annak két legsúlyosabb hiányosságára. Az RSI kevesebb téves jelzést ad, mint az ROC és egyértelmű szabály van a túladott illetve a túlvett szintek meghatározására.

Az RSI egy részvény (vagy bármilyen más pénzpiaci instrumentum) relatív erejét méri önmagához képest. Ehhez egy adott időszak árfolyam emelkedéseinek és csökkenéseinek az átlagát hasonlítja össze. Abból a megfontolásból indul ki, hogy amíg erőteljes a piaci trend, addig a napi árváltozások sokkal nagyobbak a trend irányában, mint azzal ellentétesen, viszont a fordulópontok előtt, a piaci lendület mérséklődésével a napi ingadozások is kiegyenlítettebbé válnak. Az RSI-re is igaz mindaz, amit a momentum indikátorokról általánosságban leírtam. Tehát képes előre jelezni a trendfordulókat viszonylag szabályosan hullámzó tőzsdei árfolyamok esetén, de sajnos a hibás jelzések aránya magasabb, mint például az árfolyamindikátorok használata során.

A számítási képlete: RSI = 100 – 100 / ( 1 + RS ) , ahol

RS = (x nap emelkedésének átlaga) / (x nap csökkenésének átlaga).

Egy adott napi emelkedés az aznapi és az előző napi záróár különbsége, illetve nulla, ha aznap csökkent az árfolyam. Az adott napi csökkenés értékét pedig úgy kapjuk, hogy az előző napi záróárból ki kell vonni az aznapi záróárat, illetve ha emelkedés volt, akkor nulla az érték. Az átlagok számolásánál a nulla értékeket is figyelembe kell venni.

Az indikátornak egyetlen paramétere van: hány nap adatából számoljuk RS értékét. Leggyakrabban 14 napos beállítással szokták megrajzolni a grafikont, ami mindig a nulla és a 100-as érték között ingadozik.

A könnyebb érthetőség kedvéért egy példa számítást mutatok be az alábbi táblázatban:

S&P 500
No. Dátum Záró Emelkedés Csökkenés Emelkedés átlag Csökkenés átlag RS RSI
1 2004.04.01 1132,2            
2 2004.04.02 1141,8 9,6 0        
3 2004.04.05 1150,6 8,8 0        
4 2004.04.06 1148,2 0 2,4        
5 2004.04.07 1140,5 0 7,6        
6 2004.04.08 1139,3 0 1,2        
7 2004.04.12 1145,2 5,9 0        
8 2004.04.13 1129,4 0 15,8        
9 2004.04.14 1128,2 0 1,3        
10 2004.04.15 1128,8 0,7 0        
11 2004.04.16 1134,6 5,8 0        
12 2004.04.19 1135,8 1,2 0        
13 2004.04.20 1118,2 0 17,7        
14 2004.04.21 1124,1 5,9 0        
15 2004.04.22 1139,9 15,8 0 3,8 3,3 1,169 54
16 2004.04.23 1140,6 0,7 0 3,2 3,3 0,974 49
17 2004.04.26 1135,5 0 5,1 2,6 3,6 0,705 41
18 2004.04.27 1138,2 2,6 0 2,8 3,5 0,794 44
19 2004.04.28 1122,4 0 15,7 2,8 4,1 0,681 40
20 2004.04.29 1113,9 0 8,5 2,8 4,6 0,603 38
21 2004.04.30 1107,3 0 6,6 2,3 5,0 0,463 32

Az RSI képletét J. Welles Wilder publikálta 1978-ban. Ő az emelkedések és a csökkenések átlagát exponenciális mozgóátlag segítségével határozta meg, de a későbbiekben jobban elterjedt a fent is bemutatott egyszerű átlagolás. Ennek pusztán az az oka, hogy így egyszerűbben kalkulálható az indikátor értéke. Gyakorlati jelentősége nincs a képletek közötti különbségnek, kereskedési szignálokat hasonló időpontokban kapunk, bármelyik átlagolással is dolgozzunk.

Vételi és eladási jelzéseket ugyan úgy kaphatunk ennél az indikátornál is, mint az ROC esetén. Az első módszer a túladott és a túlvett szintek használatához kötődik. Az általánosan elterjedt szabály szerint a piac a túladott tartományban van, ha az indikátor a 30-as szint alatt tartózkodik, míg a túlvett szintet a 70-es értékhez szokták behúzni. Tehát vételi jelzést akkor kapunk, ha a görbe visszatér a túladott tartományból (vagyis alulról metszi a 30-as vonalat), eladási jelzést pedig akkor, amikor az indikátor értéke a 70-es szint alá csökken. Az ábrán több ilyen kereskedési szignált bejelöltem.

Érdemes összehasonlítani az itt látható ábrát az ROC-ról szóló anyag első ábrájával, mindkét grafikon ugyan azt az időszakot ábrázolja. Tisztán látszik, hogy a 14 napos RSI kevesebb hibás jelzést ad, mint a 20 napos ROC. Ez igen jó eredmény, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezekkel a beállításokkal az RSI lényegesen hamarabb képes jelezni a trendfordulót, mint az ROC.

Sajnos az RSI is gyakran ad téves jelzést. A fenti ábrán is vannak olyan időszakok, például 2005 októbere, amikor a grafikon többször egymás után metszi a 30-as szintet. Amikor az indikátor görbéje visszatér a túladott tartományba, akkor zárni kell a nem sokkal korábban nyitott vételi pozíciót, hiszen ellenkező esetben hosszú időre beragadhatunk egy - a piaci mozgás irányával ellentétes - befektetésbe, ami súlyos veszteséget okozhat.

A második módszer, amivel a tőzsdei trend erejét értékelhetjük, a divergenciák keresése. Amikor az árfolyamgörbe egyre magasabban tetőzik, miközben az indikátor már nem képes elérni a korábbi csúcspontját, akkor a meglévő trend gyengeségére kell következtetnünk. A mellékelt ábrán három ilyen időszakot is megjelöltem. Mindhárom esetben jelentős esés követte a divergencia kialakulását.

A divergencia határozott jele az aktuális trend gyengeségének, de sajnos konkrét kereskedési szignál nem köthető hozzá. Nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a második, a harmadik vagy a negyedik csúcspont után kell-e lezárni a pozíciót. Mindenesetre, ha kialakul a divergencia, akkor fokozott figyelemmel kell kísérni az árfolyamok alakulását, illetve ha más befektetési célpont határozottabb trendben mozog, akkor érdemes abba átcsoportosítani a tőkét.

A harmadik módszer, amivel kereskedési szignált kaphatunk, trendvonalakon, alakzatokon, támasz- és ellenállásszinteken alapul. A technikai elemzés ezen eszközei ugyan úgy használhatóak az RSI grafikonján is, mint az árfolyamgrafikonon. Természetesen egy trendvonal áttörése vagy egy alakzat kiteljesedése nem olyan jelentős egy indikátor grafikonján, mint az árfolyamgörbén, de általában itt is jól használható jelzéseknek bizonyulnak. A mellékelt ábrán három trendvonal is meghúzható az RSI grafikonján, amelyek áttörései kiváló beszállási lehetőségeket jelentettek.

Az indikátor eredményes használatához azt is tudni kell, hogy melyek azok az időszakok, amikor biztosan hibás jelzéseket kapunk. A többi momentum indikátorhoz hasonlóan az RSI is csak akkor működik megfelelően, ha az árfolyam grafikonja nem tér el jelentősen a szabályos hullámmozgástól. Három olyan szituációt kell kiemelni, amikor az indikátor nem működik rendeltetésszerűen:
-Az árfolyamok hirtelen visszapattanása esetén az RSI-nek sincs előrejelző képessége.
-Egy hosszan tartó, egyenletes trend esetén az indikátor túl hamar ad jelzést a pozíciózárásra.
-Egy erőteljes trend közben előforduló kisebb korrekció veszteséget eredményező kereskedési szignált generál.
Ezekre a tőzsdei szituációkra egy-egy példát részletesen bemutattam az ROC-ról szóló anyagban, illetve a trend közbeni korrekciót ennek a cikknek az első ábrájában is szemléltettem (a hibás vételi jelzés időpontját piros szaggatott vonallal emeltem ki).

Összefoglalás
Az RSI az egyik legnépszerűbb momentum indikátor. A befektetők elsősorban a gyorsasága miatt kedvelik. A használata nagy mértékben hasonlít az ROC-hoz, de annál megbízhatóbb és egyértelműbb szabályai vannak a kereskedési szignálok meghatározására. A többi momentum indikátorhoz hasonlóan az RSI is csak akkor működik megfelelően, ha az árfolyamgörbe alakja nem tér el jelentősen a szabályos hullámmozgástól. Emiatt ennek az indikátornak is inkább csak figyelmeztető jelzést szánjunk a befektetési döntéseink során addig, amíg a technikai elemzés más eszközei meg nem erősítik az RSI szignálját.


Ugrás a következő elméleti anyagra  »


webkalap.hu reklám