A magánnyugdíjpénztári vagyon államosításának piaci hatásai

A kormány november 24.-én jelentette be, hogy meg kívánja szüntetni a magánnyugdíjpénztári rendszert. (A korábbi tervekben „csak” a vagyon egy jelentős részének elszipkázása szerepelt.) A lépés meglehetősen összetett pénzpiaci hatásokat eredményez, érdemes ezeket átnézni, ha el akarunk igazodni a közeljövő gazdasági folyamataiban:

0   A magánnyugdíjpénztárak állampapírvagyona átkerül az államhoz és bevonásra kerül. Piaci hatása semleges, mert a kereslet és kínálat viszonyát ez a lépés közvetlenül nem befolyásolja.
+   A bevont állampapír állomány mértékében csökkenni fog az államadósság, ami javíthatja az ország megítélését.
-   A nyugdíjrendszer a fenntarthatatlanság irányába mozdul el, ami hosszú távú kockázatokat hordoz. Nehezebb lesz hosszú futamidejű államkötvényekkel finanszírozni az államadósságot. (A rövid futamidejű papírok arányának növekedése csökkenti a stabilitást.)
+   A kisebb államadósságra kevesebb kamatot kell fizetni. Ez az államosítást támogató közgazdászok fő érve, évente 100-200 milliárd forint megtakarítást jelent.
+   A nyugdíjpénztárakhoz át nem utalt összegek mértékében alacsonyabb lesz a költségvetési hiány.
-   A pénztárak felhalmozott vagyonának egy részéből - a jelenleg nyilvános tervek szerint – folyó kiadásokat fog finanszírozni az ország vezetése. Ezt igen rossz szemmel nézik a nemzetközi szervezetek és a befektetők.
+   A pénztáraktól átvett külföldi eszközöket valószínűleg rövid úton értékesítik. Az eladási ár forintra váltása erősíti a forintot. (Ez nem azt jelenti, hogy forint erősödni fog, mert ez csak egy – és valószínűleg nem is a legerősebb – tényező a forint árfolyamát befolyásoló piaci mozgások sorában.)
-   Az állam úgy szünteti meg a magánnyugdíjpénztárakat, hogy a pénztárak eddigi üzemeltetőinek nem akarnak kártérítést fizetni. Egy ilyen „húzás” a jogállami kereteket feszegeti.
-   A pénztárakat eddig működtető pénzintézetek alighanem meg fogják találni azokat a – valószínűleg külföldi - jogi fórumokat, ahol a siker reményében perelhetik be a magyar államot az őket ért kár miatt. Ez nem csak a néhány tízmilliárd forintnyi perérték miatt lehet jelentős. Az ügy hosszú időre olyan témát ad a nemzetközi gazdasági sajtónak, amelyben Magyarország rossz színben fog feltűnni.
-   A magánnyugdíjpénztári történet alapján sok befektető – nem csak a pénzintézeti szektorban, hanem a termelő ágazatokban is – kiszámíthatatlan országnak fogja tekinteni Magyarországot. Ez csökkenti az ország növekedési lehetőségeit.
+   A kormány hatalmas összegű forráshoz jut, amiből fedezheti az adócsökkentések által kiesett bevételeket és bőven juthat belőle strukturális reformok végrehajtására is. Ez az az érv, ami miatt a politika meghozta a magánnyugdíjpénztárakat megszüntető döntését.
0   A pénztáraktól átvett hazai részvények valószínűleg hosszabb ideig állami kezelésben lesznek. Ilyen szempontból fontos tényezőnek fog számítani az, hogy a portfólió többségét kitevő négy nagy cég közül háromra különadókat vetett ki a kormány. Ez és a piaci bizalmatlanság valószínűtlenné teszi a gyors értékesítés lehetőségét. (A rosszmájúak azt mondhatják majd, hogy az állam tőzsdézik a nyugdíjmegtakarításunkkal.) A piaci hatás ezzel együtt is semleges, gyakorlatilag mindegy, hogy ki ül a részvénycsomagokon.
-   Előfordulhat, hogy a magánnyugdíjpénztárak decemberben-januárban lebombázzák a hazai részvénypiacot. A piaci logikának részben ellentmond, mert ez a többi megtakarítási forma értékét is csökkentené, de „harcászati” szempontból elképzelhető lépés. A részvénypiacon lehet a legkisebb összegek megmozgatásával demonstrálni a „kormányzati gazdaságpolitika által okozott károk” mértékét.
-   A döntés egyértelműen szembe megy az uralkodó trenddel, az unióban példátlan lépésnek számít, ezért a várható piaci hatások eredője kiszámíthatatlan a befektetők számára. A megnövekedett kockázati szint miatt sok befektető a magyar papírok eladása mellett dönthet, ami öngerjesztő folyamattá válhat, hiszen a csökkenő árak látszólag igazolni fogják az előzetes félelmeket. Ha ez bekövetkezik, akkor csökkenni fognak a részvényárfolyamok, gyengülni fog a forint és emelkedni fognak az állampapír piaci hozamok. Akár drasztikus mértékben is!

Összefoglalva: A rövid távú piaci hatások egészen biztosan negatívak lesznek, ezt figyelembe kell vennünk a befektetési döntéseink meghozásakor. A hosszú távú hatások viszont pozitívak lesznek, ha az adócsökkentések és más kormányzati lépések képesek lesznek növelni a foglalkoztatottságot, és olyan strukturális reformok kerülnek bevezetésre, amik javítani fogják az állami szektor hatékonyságát. Ezzel ellentétben, ha a kormányzat nem tudja eredményesen felhasználni a nyugdíjpénztáraktól megszerzett vagyont, vagy a piaci környezet kedvezőtlenebb lesz a vártnál, akkor néhány év múlva sokkal rosszabb helyzetben leszünk, mint amilyenben most vagyunk.

      Készült: 2010. november 28.