Kamatozó értékpapírok (vállalati kötvények, kincstárjegyek, államkötvények, stb)

Fix, vagy - valamilyen referencia (pl. bankközi kamatláb) függvényében - változó kamatot fizetnek meghatározott időpontokban illetve a futamidő végén. Kevesen gondolnak rá, hogy spekulációs céllal ilyen értékpapírt vásároljanak a tőzsdén, pedig - főleg a hosszabb futamidejű papírok - jelentős árfolyamváltozást produkálhatnak. Ennek az az oka, hogyha a kamat fix, a hozamelvárások pedig változnak, akkor az árfolyam áll be arra a szintre, hogy a papír hozama a piaci helyzetnek megfelelő legyen. Például: ha egy 1 éves futamidejű, 10.000 Ft névértékű papírnak fix 7 százalék a kamata, az 10.700 Ft-ot ér a végén. Ha a hozamelvárások nyolc százalékra nőnek, akkor a papír piaci ára 9.900 Ft-ra csökken, mert a 9.900 Ft adja ki a nyolc százalékos hozammal a futamidő végén a 10.700 Ft-ot. Egy 10-15 éves államkötvény árfolyama tíz százalékot meghaladó mértékben változhat egy-két hét alatt volatilis piaci környezetben, amikor drasztikusan változnak a hozamelvárások.

A rövid futamidejű kincstárjegyek - valamint, ha a lejáratig megtartják a befektetők, a hosszabb futamidejű államkötvények - gyakorlatilag kockázatmentes befektetések. A vállalati kötvények kockázata a kibocsátó vállalat hitelminősítésétől függ.



Részvények

A befektetők a részvény megvásárlásával tulajdonrészt szereznek egy vállalatban. A legtöbb ember az árfolyamnyereség reményében vásárol részvényt. A másik lehetséges motiváció a részvényvásárlásra az osztalékfizetés. Ez leginkább a közszolgáltató vállalatok részvényeire jellemző. Az ilyen vállalatoknak korlátozottak a növekedési lehetőségeik, viszont stabil az értékesítési piacuk, így jól kalkulálható mértékű osztalékot fizetnek.

A részvények kockázatos befektetésnek számítanak. Nyereségesen gazdálkodó vállalat részvénye is jelentős árfolyamingadozást produkálhat a tőzsdei hangulat, a makrogazdasági helyzet változása, stb miatt. Ha csődbe megy a részvényt kibocsátó vállalat, a teljes befektetett összeg elveszhet. A maximális veszteség a részvény értéke, a részvénytulajdonos nem kötelezhető pótlólagos befizetésre.



Befektetési jegyek

Befektetési jegyeket pénzintézetek bocsátanak ki. A jegyek értékesítéséből befolyó pénz befektetési alapba kerül, amit az alap jellegének megfelelő eszközökbe fektetnek be. Ez a leggyakrabban kötvény, részvény, ingatlan illetve ezek kombinációja lehet.

Pénzpiaci alap esetén rövid futamidejű kötvényekbe, bankbetétbe helyezik a pénzt. A hozama szinte teljesen állandó, körülbelül az aktuális lekötött betéti kamatokkal egyezik meg, de annál rugalmasabb konstrukció. A pénzintézetek néhány száz forintos eladási és vételi jutalékot számítanak fel, cserébe viszont bármikor hozzá lehet jutni a pénzhez. Ha várhatóan néhány hétnél hosszabb ideig parkol a pénzünk, már pár százezer forintos összegtől érdemes pénzpiaci alapba tenni. Gyakorlatilag kockázatmentes konstrukció.

Kötvény alap esetén hosszabb futamidejű kötvényekbe fektetik a pénzt. Az árfolyama a portfólióban lévő kötvények hozamától függ. Alacsony kockázatú konstrukció.

A részvény alap vagyonának nagy részét részvényekbe fektetik. Árfolyama a portfólióban lévő részvények árfolyamától függ. Az alapkezelők igyekeznek diverzifikált portfóliót kialakítani, ami megvédheti az alapot a szélsőséges tőzsdei árfolyamingadozásoktól. Közepes vagy magas kockázatú konstrukció (a portfólió összetételétől függően). A befektetők számára komoly alternatíva a közvetlen részvénybefektetéssel szemben. Egy kisbefektető számára alacsonyabb a kockázata, mintha egy-két részvényt vásárolna közvetlenül a tőzsdén. Természetesen az elérhető nyereség is kisebb a befektetési jegyen, mint egy szerencsésen megválasztott egyedi részvényvásárláson.

Az indexkövető részvényalap a részvényalapok speciális fajtája. Az alapkezelő a referencia indexnek (például a BUX-nak) megfelelő portfóliót alakít ki, tehát meg sem próbál a piaci átlagnál magasabb hozamot elérni. Magas kockázatú konstrukció. Azoknak ajánlható, akik a tőzsdén részvénybe akarnak befektetni, de nem akarnak az egyedi részvények elemzésével bajlódni.

Az ingatlan alap vagyonából ingatlanokat vásárolnak és azt bérbe adják. Árfolyama az ingatlanpiaci árak és bérleti díjak változásától függ. Közepes kockázatú konstrukció.


Határidős piacok  »