Határidős piacok

A határidős piacon egy pénzpiaci termék jövőbeli árának alakulására lehet üzletet kötni. A spekulánsok paradicsoma (és gyakran a vesztőhelye), mivel nagy tőkeáttétel jellemzi ezeket a piacokat. Rövid idő alatt lehet vagyonokat nyerni és veszíteni. Magyarországon jelenleg három termékkör piacán van érdemi forgalom: deviza, néhány mezőgazdasági termény és a határidős BUX. A fejlettebb értékpapírpiacokon az aranytól a bankközi kamatlábon keresztül a narancsléig rendkívül széles a skála. A határidős spekuláció a legkockázatosabb tőzsdei ügyletek közé tartozik.

Árutőzsdei határidős termékek

Átlagos kisbefektető számára nem ajánlható, mert a tőzsdei ismereteken kívül az adott termék fizikai piacait is ismerni kell a sikeres spekulációhoz. Viszont a határidős piacok működési elve egy ilyen példán érthető meg legkönnyebben.

Egy farmer eldönti 2008 őszén, hogy búzát fog termelni. Megnézi a tőzsdei árfolyamokat: 2009 decemberi határidőre 50.000 Ft/tonna az ár. Ő tonnánként 40.000 Ft költséggel tud búzát termelni. Ez jó üzlet, elveti a búzát. Viszont egy év alatt sokat változhatnak az árak. A farmer határidős üzletet köt a tőzsdén, eladja a várható termésmennyiséget 50.000 Ft/tonna áron, 2009 decemberi határidőre. Az üzlet másik oldalán egy spekuláns áll, aki vesz 2009 decemberi búzát 50.000-ért. (Az is lehet, hogy az üzlet másik oldalán egy búzafelvásárló áll, akinek szintén kedvező ez az árfolyam.) A farmer nyáron learatja a búzát. Ezt nem viszi el a tőzsdére, ott nem tudnának vele mit kezdeni. Eladja a termést egy környékbeli felvásárlónak az aktuális áron.

Ha például túltermelés miatt időközben csökkentek a búzaárak,mondjuk 35.000 Ft-ra, akkor a farmer ennyit kap a felvásárlótól. A búza eladásával egy időben zárja a határidős tőzsdei pozícióját (formailag 35.000-ért vesz „decemberi búzát”), ezen nyer 15.000 Ft-ot. (A spekuláns pedig veszít ugyanennyit.) A farmer összesített bevétele 50.000 Ft.

Ha a vetés és a learatott búza értékesítése közti időben - például a rossz időjárás miatt - felmentek az árak, mondjuk 60.000 Ft-ra, akkor a farmer ennyit kap a felvásárlótól. Viszont a tőzsdén veszít 10.000-et. Az összesített bevétel így is 50.000 Ft. Tehát a farmernek teljesen mindegy, hogy a búza ára hogyan változik a vetéstől a termés eladásáig, neki fix bevétele van.

A fenti példában szereplő adatokat – a könnyebb áttekinthetőség kedvéért – a következő táblázatban is összefoglaltam.

Ha a tőzsdei ügyletet önmagában nézzük, akkor a farmer eladási pozíciót (idegen szóval short pozíciót) nyitott 2008 őszén. Vele szemben a spekuláns vételi pozíciót (long pozíciót) nyitott. A tőzsdén a „decemberi búza” csak egy kitalált dolog, de azért remekül lehet rá üzletet kötni. Ha csökkennek az árfolyamok a farmer nyer, ha növekednek akkor a spekuláns. Ezen a példán látszik a határidős piacok fontos tulajdonsága: lehet short üzleteket kötni és ebből következően árfolyamesés idején is lehet nyerni (és persze emelkedő piacon is lehet veszíteni). További fontos tulajdonság a nagy tőkeáttétel, viszonylag kis letétekkel nagy árfolyamértékben lehet tőzsdézni. Ennek a következménye, hogy a befektetett vagyonhoz képest óriási összegeket lehet nyerni és veszíteni. Szélsőséges piaci elmozdulásoknál az is előfordulhat, hogy egy spekuláns többet veszít, mint a teljes vagyona, ha maximálisan kihasználja a nagy tőkeáttétel lehetőségét. (Ez persze nem kötelező és nem is ajánlott.)

Határidős devizapiac

A határidős devizapiacnak is az árfolyamváltozás kivédése az alapfunkciója. Ha egy exportáló vállalat tudja, hogy két hónap múlva nagyobb devizabevételhez jut, amit forintra át kell váltania, akkor egy deviza eladási pozíció nyitásával kivédheti az árfolyamkockázatot. Ezzel szemben egy importáló vállalat deviza vételi pozíció nyitásával védheti ki a forintgyengülés kockázatát. A piac működési elve ugyan az, mint ahogy azt az árutőzsdéről szóló részben leírtam.

A határidős devizapiac árfolyamai nagy mértékben meghatározottak az aktuális devizaárfolyamok és kamatok által. Például, ha az euró aktuális árfolyama 250 Ft, az euró kamatláb 4 százalék, a forint kamatláb pedig 6 százalék (tehát a kamatkülönbözet 2 százalék), akkor egy év múlva lejáró határidőre az euró határidős árfolyama 255 Ft kell hogy legyen. (Egy évnyi kamatkülönbözetnek megfelelő összeggel magasabb az aktuális árfolyamnál.) Ha ettől a spekulánsok számottevően eltérítenék ( ebben az esetben a számottevő eltérés tizedszázalékos nagyságrendű különbséget jelent), akkor a nagybefektetők fedezeti ügyletekkel biztonságosan pénzt nyerhetnek ki a piacból. Például, ha a fenti esetben 254 Ft lenne a határidős árfolyam, az erre specializálódott intézményi befektetők euró hitelt vesznek fel, forintra váltják (ez lefelé nyomja az euró árfolyamát a forinttal szemben az azonnali piacon) és kölcsönadják a forintot a magasabb kamatra. Ezzel párhuzamosan euró vételi pozíciót kötnek a határidős piacon (ez erősíti az eurót a határidős piacon). Ezt addig csinálják, amíg ki nem alakul az 5 forintos különbség az azonnali és a határidős árfolyam között. Akkor pedig visszacsinálnak mindent és zsebre teszik a pénzt.

Ez bonyolultnak tűnik, de a nagybefektetők óriási összegeket tudnak gyorsan és alacsony költséggel mozgatni, ezért kismértékű árfolyamelmozdulások esetén is képesek komoly profitot termelni.

Határidős BUX

A határidős BUX piacának elvi működése megegyezik az árutőzsdénél leírtakkal. Viszont ez tisztán spekulációs célú tőzsdei termék, nincs árfolyam kockázatot kivédő funkciója. Gyakorlatilag csak a decemberi határidőre lehet spekulálni, a többi határidő piacán nincs forgalom. A határidős árfolyam magasabb az index értékénél, a különbséget kamattartalomnak nevezik.

A határidős BUX árfolyama erősen determinált a BUX index pillanatnyi értéke és az aktuális kamatszint által. Például, ha a határidős piac rendkívül optimista, és a „decemberi BUX” kamattartalma 8 százalék, a piaci kamatláb pedig csak 6 százalék, akkor azt a nagybefektetők ki tudják használni. Megveszik a BUX indexnek megfelelő arányban a részvényeket és eladnak „decemberi BUX”-ot. Így a kamattartalomnak megfelelő hozamra tudnak szert tenni teljesen biztonságos módon. Ezt addig csinálják, amíg a határidős BUX kamattartalma a piaci kamatszint közelébe kerül. (Ha a határidős piac pesszimista, és alacsony a kamattartalom, azt egy kicsit macerásabb kihasználni. Először kölcsön kell venni részvényeket, azokat eladni és határidős BUX-ot venni. Emiatt a kamattartalom a piaci kamattól gyakrabban tér el lefelé, mint fölfelé.)

A brókercégek jellemzően akkora letétet kérnek, ami tízszeres tőkeáttételt tesz lehetővé. Ha egy spekuláns ezt maximálisan kihasználja, akkor 10 százalékos rossz irányú árfolyamváltozás elviszi a teljes vagyonát. Ha viszont eltalálja az irányt, 80%-al nő a vagyona. (A magánszemélyek nyereségének 20 százaléka az adó.) Ekkora árfolyamváltozás szélsőséges esetben egyetlen nap alatt is előfordulhat. 1998. augusztus 27.-én 14 százalékot esett a BUX index. Sok határidős spekuláns egyetlen nap alatt elvesztette a teljes vagyonát. (Néhányan még a vagyonuk összegénél is többet veszítettek. Kölcsön kellett kérniük, vagy a brókercég beperelte őket a tartozás miatt.)

Természetesen a határidős piacon sem kötelező nagy kockázatot vállalni. Például ha valaki a befektetett összeg 90 százalékáért államkötvényt vesz, a maradék 10 százalékból pedig határidős BUX vételi pozíciót nyit, akkor gyakorlatilag azonos kockázat mellett ugyan annyi nyeresége vagy vesztesége lesz, mintha egy indexkövető alapba fektetett volna be, vagy mintha megvette volna a BUX kosárnak megfelelő arányban a részvényeket.

A határidős BUX piaca azoknak a spekulánsoknak ajánlott, akik két-háromszoros tőkeáttétel mellett rövid vagy közepes (maximum néhány hónapos) időtávú ügyleteket akarnak kötni, hajlandóak magasabb kockázatot vállalni a magasabb nyereség reményében, és napi szinten követik a tőzsdei eseményeket.

Certifikátok

Magyarországon új tőzsdei termék, viszont Németországban komoly hagyományokkal rendelkezik és nagy népszerűségnek örvend a befektetők körében. A budapesti börzén 2008. februárja óta forgalmazzák.

A certifikátok árfolyama mindig egy mögöttes tőzsdei termék árfolyamától függ (például részvényindex, árutőzsdei termék, stb.) Rendkívül változatos termékcsalád. Vannak olyan certifikátok, amelyek a kötvényalapok alacsony kockázatával és elérhető hozamával rendelkeznek, és olyanok is vannak, amelyek a határidős piacok által elérhető nyereséget kínálják. (Természetesen ezzel arányos kockázatszint mellett.)

A kisbefektetők számára az a fő előnyük, hogy viszonylag alacsony megbízási jutalék mellett olyan piacokon is spekulálhatnak a certifikátok segítségével, amelyek más módon csak jóval költségesebben érhetőek el.

Tőzsdei szereplők és motivációik  »