Kinek ajánlható a tőzsdei-pénzpiaci spekuláció?

A rövid válasz : senkinek. Egy kicsit bővebben : szinte mindenkinek.

A tőzsdei spekulánsokra a legtöbb ember úgy gondol, hogy ők egész nap figyelik az árfolyamokat és az éppen megjelenő friss híreket, közben pedig adják-veszik az értékpapírokat. Akik megpróbálkoznak ezzel, azok sikerességük szempontjából három csoportba sorolhatóak :

-Vannak, akik meggazdagodnak. Vonzó lehetőség, hogy mi is ebbe a körbe tartozzunk, de a dolog jellegéből adódóan csak nagyon keveseknek sikerülhet.
-A spekulánsok többsége hosszú távon körülbelül annyit veszít, mint amennyi a brókercégek jutaléka. Ez egy-egy ügyletnél nem sok, de évek alatt csinos summává kerekedik.
-A harmadik csoportba azok tartoznak, akiknél a pénzügyi veszteség személyes tragédiába is torkollik. Ők többen vannak, mint a sikeresek. Emiatt nem tisztességes valakinek azt tanácsolni, hogy kezdjen el tőzsdézni.

A spekulációra olyan lehetőségek is vannak, amelyek szinte bárki számára elérhetőek. Például a befektetési jegyekkel hasonló hozamot lehet elérni, mint egy diverzifikált részvényportfolióval.

Sőt a magyar munkavállalók többsége - ha közvetve is - a részvénypiacokon fekteti be a megtakarításainak nagy részét. A kötelező magánnyugdíj-pénztárba befizetett összegekről van szó. A pénztártagok általában az automatikus besorolásnak megfelelően a magas részvényhányadú növekedési portfoliót "választották". Nem valószínű, hogy az lesz a nyerő stratégia, ha folyamatosan ebben tartjuk a pénzt. Egy kis spekulációval – a portfoliókat megfelelő ritmusban váltogatva – magasabb nyugdíjat érhetünk el.