Mi vár ránk 2009-ben – A BUX index elemzése

    Készült: 2009. I. 04.

Január eleje kitűnő alkalom az elmúlt év értékelésére és prognózisok készítésére az előttünk álló esztendőre. Én is megragadtam a lehetőséget és a szokásosnál átfogóbb elemzést készítettem.

A részvénypiacokon a tavalyi év messze a legnagyobb mértékű árfolyamzuhanásokat produkálta az 1929-32-es világválság óta. Például a BUX index 26000 ponton kezdte a tavalyi évet és 12242 volt az utolsó záróár. Ez több, mint 50%-os veszteséget jelentett. Az árak esésének oka az amerikai ingatlanhitelezés összeomlása és ennek következtében a globális bankrendszer megroppanása volt. Az ingatlanpiacon, az építőipari és a banki részvényeken kívül a legnagyobb vesztesnek az autóipar számított, mert a hitelből finanszírozott autóvásárlások drasztikusan visszaestek.

A tőzsdéken a legnagyobb zuhanás ősszel volt, a jelentősebb részvénypiacok általában október végén érték el a mélypontjukat. A volatilitás elképesztő méreteket öltött, nem voltak ritkák a napi 10 százalék körüli árfolyamváltozások. Az év végére az ingadozási tartomány jelentősen lecsökkent. A 2009-es prognózishoz két kérdést kell megválaszolnunk:
1. Stabilizálódhatnak-e ezen a szinten a részvényárfolyamok?
2. Ha az előbbi kérdésre nem a válasz, akkor milyen irányú elmozdulás várható?

Az első ponttal kapcsolatban azt gondolom, hogy a részvényárfolyamok egy rendkívül instabil szinten tartózkodnak. Például Magyarország számára a mérvadó előrejelzések 1 és 3 százalék közötti GDP csökkenést valószínűsítenek erre az évre. A részvénypiac a tavalyi zuhanásokkal egy ennél jóval súlyosabb recessziót árazott be. Ha igazuk lesz a kutatóintézeteknek és tényleg megússzuk a válságot pár százalékpontnyi zsugorodással, akkor a részvények durván alulértékeltnek számítanak. Ebben az esetben a helyzet normalizálódásával párhuzamosan egy látványos árfolyamemelkedésnek lehetünk majd a tanúi.

Sajnos az is elképzelhető, hogy a prognózisok alábecsülik a válság mélységét. (Történelmi tapasztalat, hogy nagymértékű gazdasági lassulás időszakában a makrogazdasági előrejelző modellek pontatlanná válnak.) Elképzelhető, hogy a bankrendszer működési zavarai az autóipar után a reálgazdaság egészét is súlyos recesszióba rántják. Ebben a változatban – a befektetőkön újra úrrá váló pesszimizmus következtében - a részvényárakra is további zuhanás vár. (Nyolcvan évvel ezelőtt a Dow Jones Ipari Átlag értékének 89%-át veszítette el három év alatt.)

A tőzsdék ez évi teljesítményével kapcsolatban én optimista vagyok. Úgy gondolom, hogy a bankrendszerbe pumpált állami százmilliárdok meg fogják oldani a rövid távú likviditási problémákat, a profitkényszer pedig elegendő motiváció lesz a hitelezési tevékenység folytatásához. Tehát a gazdaság szerintem hamarosan visszatérhet a normál kerékvágásba, ez pedig a részvényárak dinamikus emelkedését eredményezheti.

A grafikonokon több olyan jel is látható, ami az emelkedés irányába mutat. A tőzsdei mélypontok majdnem szabályos időközönként követik egymást: 1994, 1998, 2003 és remélhetőleg a 2008-as év lesz a következő a sorban (ezt csak 2-3 év múlva fogjuk biztosan tudni). Ha ez a ciklusosság, ami régóta jellemzi a tőzsdei mozgásokat, továbbra is fennmarad, akkor most körülbelül kettő jó évnek nézünk elébe.

Az általam legvalószínűbbnek gondolt forgatókönyv szerint január elején egy erőteljes emelkedést fogunk látni. Ezt a feltételezést több dologra alapozom. December második felében a tőzsdei híradásokat két téma uralta. Kiderült, hogy Bernard Madoff, addig jó nevűnek számító üzletember befektetési cége gyakorlatilag piramisjáték módjára működött: 50 milliárd dollár hiányzik a kasszából. Ezen a botrányon kívül az autóipari cégek állami megsegítése körüli huzavona volt állandó témája a gazdasági sajtónak. Mindkettő rendkívül negatív hírnek számított, ennek ellenére nem voltak komolyabb árfolyamesések decemberben. Ha pedig rossz hírek hatására sem zuhannak az árak, akkor valószínűleg minden adott ahhoz, hogy egy semleges időszakban vagy jó hírek megjelenése után beinduljon az emelkedés.

Ha megnézzük a BUX index relatív erejét a S&P 500-as indexhez képest, akkor azt látjuk, hogy a két görbe egymással párhuzamosan fut hosszú évek óta. Ez azt jelenti, hogy a budapesti tőzsdén is a nemzetközi hatások mozgatják az árfolyamokat, a hazai híreknek gyakorlatilag nincs jelentőségük. A nemzetközi tőzsdeindexek december utolsó napjaiban és január másodikán is szép emelkedést produkáltak. Ha külföldön tovább tart az optimista hangulat és mi is hozzuk a szokásos formánkat, akkor a BUX igen jó teljesítményt fog felmutatni január első heteiben.

Véleményem szerint jó esély van arra, hogy tavasszal a BUX index elérje a 16000-17000 pontos tartományt. Ennek persze elengedhetetlen feltétele az, hogy a világgazdasági problémák valamilyen szinten nyugvópontra jussanak. Ha ez a kedvező forgatókönyv válik valóra, akkor nem elképzelhetetlen a 20000 pontos határ átlépése még az idei évben, ami bőven 50%-ot meghaladó hozamot eredményezne a részvénybefektetéseken.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a kiemelkedő hozam lehetősége ezzel arányos kockázat vállalását is jelenti. Ha kedvezőtlen irányba fejlődnek a világgazdasági folyamatok, akkor a részvényárak tovább fognak zuhanni. Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy az elérhető nyereség / kockázat arány most kedvező beszállási pontot biztosít.

Ajánlás: óvatos vétel

A weblap készítői semmilyen felelősséget nem vállalnak ezen elemzés alapján hozott – esetleg veszteséggel járó – befektetési döntésekért.
Rendkívül kockázatos pusztán a technikai elemzés alapján befektetni a tőzsdén. A végleges döntést mindenkinek csak saját befektetési stratégiája figyelembevételével, a fundamentumok vizsgálata után szabad meghoznia.